William Wharton: Búcsú a szerelemtől
Párizs, kora tavasz...
Egy fantasztikus találkozás megváltoztatja két ember életét: az ötvenéves amerikai festőművészét és a hetvenkét éves francia vak hölgyét.
A nem mindennapi, megrendítő történet arra sarkalja , hogy próbáljam meg másképpen látni a világot, és elgondolkozni azon, mi az életben az igazi érték, mi a szeretet és mi az ártatlanság.
"A szeretet nem kizárólagos, nem válogat, inkább egyesít, magába ölel mindent és mindenkit."
Nem szokványos könyv
. Nincs cselekménye, de mondanivalója annál inkább.
Jack egy ötven éves festő, aki keményen dolgozott egy nagy cég fejeseként, folyton utazott, nem a festést választotta hivatásának.
Gyönyörű családja volt, de elhanyagolta őket, míg a felesége meg nem csalta. Ekkor döbben rá az élet rövidségére és elhagyja őket, Párizsba költözik minden földi javak nélkül, kevés pénzzel. Megjárja az alkoholizmust, a csövesek életét, majd kilábal a válságból és festeni kezd.
Ekkor ismerkedik meg Mirabellel, aki kényszer vak, édesanyja tragikus elvesztése, azaz gyermekkora óta. Zenél, remekül főz, imádja a galambokat, de még hetvenkét éves kora ellenére a gyermekkorban él.
Sorsszerű a találkozásuk.
A könyv nagyon szépen leírja Franciaország tájait, nevezetes tereit.
Továbbá e két ember életét, egymás elfogadását, kölcsönös segítségnyújtását, szeretetét.
A vége szomorú, Mirabell meghal és Jack vissza költözik a családjához.
Ami érthetetlen, megbotránkoztató volt számomra, hogy Jack nem intézte el a temetést, hanem a templomtoronyba vitte Mirabellt halála után a galambjai körébe.
Értem hogy miért,de lázad a lelkem ellene mégis.
Tercium kiadó:
http://www.tericum.hu/
375 oldal
könyvtári
10/7
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése