2011. október 28., péntek

Cormac McCarthy:Az út


Cormac McCarthy:Az út

A könnyed romantikus könyv után,ismét egy nehéz,letaglózó könyv akadt a kezembe.
Elkezdtem filmben nézni,de sajnos nem bírta a gyomrom az egyik részt,így kikapcsoltam.
De roppantul kíváncsi voltam,így a könyvet választottam a film helyett.
Amit nem bántam meg.
Nem tudom mennyi lehet a különbség a film és a könyv között.
De ezek után pláne nem bírnám a filmet végig nézni.

Ez a könyv durva,letaglózó,szomorú,brutális,sötét és kegyetlen.

Mi lenne ha igaz lenne?Teljesen el tudom képzelni,hogy ez történjen a világgal.
Számos könyvet megihletett a világ vége és kevés életben maradt ember sorsa,de ez kiemelkedik.
Nem úgy írja le az embereket,a viselkedésüket,ahogy szokás.Nem összetartó,élni,túlélni,más túlélőket kereső csapatot ír le az író.
Hanem egy apát és kicsi gyermekét,akik menekülnek,túl szeretnének élni,próbálják a többi életben maradt embert elkerülni,teljesen jogosan.
Voltak benne szörnyű nehéz részek.Hol lelkileg tettek taccsra,hol pedig a gyomrom nem bírta.
De hősiesen elolvastam,mert a pozitív végben reménykedtem.
Az emberek önzését,gonoszságát jól leírja a történt.

Amit hiányoltam a könyvből az a miértje.Miért történt meg a katasztrófa?Mi okból?Ki volt a hibás?Mi történt?Hogyan lehet túlélni?Mennyi túlélő maradt?És ők hogyan fognak tovább élni?
Sajnos ezekre a könyv nem ad választ.

A kisfiú nagyon okos,már már ijesztően okos,érett korához képest.És az élethelyzetéhez képest.
Már-már ő a felnőtt.Tud jó maradni a rossz ellenére.
Az édesapa nagyon sötéten látja a világot.Igaza van.Jobb félni,mint megijedni.Óvja a fiát minden áron.

A borítója megmutatja a könyv belsejében rejlő sötétséget is!

A történetről:
"Ha a fiú nem Isten igéje, akkor Isten sosem szólalt meg." Hamu szitál folyton a láthatatlan égből, ahol a nap többé sosem mutatja meg arcát az elpusztult világnak. A "vég" után apa és fia bandukolnak éhezve és fázva az úton, keresve a maradék kis jót, ami túlélhette a pusztulást. Az anya már föladta a keresést. A férfi pisztolyában már csak két golyó van, ami kevés az ellenség legyőzéséhez, viszont éppen elegendő önmaguk legyőzéséhez és az Isten végső megtagadásához. Vajon mikor tudnak teljesen lemondani a reményről és vajon képes-e a férfi ennyire drasztikus módon "megmenteni" fiát a rosszabb haláltól? A Földön, ahol az emberi élet az utolsó, a Linkragadozók saját fajtájukra vetemednek. Apa és fia vérengző szerencsétlenek közt próbál eljutni az óceánpartra egy új élet reményében, és ha ez a vágyuk sem teljesül, legalább végre föladhatják...
Cormac McCarthy a felkavaró történet kegyetlen kulisszái közt, egy apa-fiú kapcsolat felejthetetlen dialógusaiban kérdez rá az ember alapvető értékeire: a hit, a remény és a szeretet erejére. Ám a válaszokat ezúttal is olvasóira bízza. Megrendítő utópiája 2007-ben elnyerte a Pulitzer-díjat. A regény az angol Times által összeállított "az elmúlt évtized 100 legjobb könyve" listáján az első helyet érdemelte ki.

A könyvet köszönöm a Magvető kiadónak!
Egyik figyelemfelkeltő helyen fog landolni a polcomon.

Magvető kiadó:http://kiadok.lira.hu/kiado/magveto/
saját,recenziós
286 oldal
10/9

Rachel Gibson:Jane vékony jégen táncol


Rachel Gibson:Jane vékony jégen táncol
Félve kezdtem bele,mert az írónő első könyvéről nem túl hízelgő vélemények jelentek meg.
De úgy véltem,nekem tetszeni fog ennek ellenére.

A könyv borítója meglepett.Inkább egy gyerekkönyvhöz illik,ehhez képest egy romantikus könyvet kaptam,ami tele van szexel.

Sajnos az első részt nem volt szerencsém olvasni,de így is érthető,élvezhető volt.
Nem tudom a szereplők ugyan azok-e,mint ebben a részben.De ezek után mindenképpen el szeretném majd olvasni.

A történet jó,a cselekmény szintén.
Tetszik benne a humor,nagyon feldobja a történetet.
Némelyik csípős megjegyzésen jókat vihorásztam,pedig nem nagyon jellemző rám.

Főszereplőnk Jane jó fej,megkedveltem,viszont keveset ismerhetünk meg a gondolatairól,az érzéseiről.Jó lett volna több a könyvben ebből.
Jó volt olvasni,ahogy a sötétbe öltöző,csöndes újságíróból egy dögös,nagyszájú csajszi lesz.Jó ki jellemfejlődés,ami szépen le van vezetve a könyvben.
Igaz megvolt mindkettő személyisége,amit bizonyít az álnéven írt cikke is,de nehezen bújik ki belőle.Csak egy jó férfi szereplő tudta kihozni belőle.
Férfi főszereplőnk Luc,az átlagos nehéz, szépfiú,aki kiszámíthatatlan,kiismerhetetlen.
Ő nem fogott meg,viszont a húga szintén kedvenc szereplőm lett,jó lett volna belőle is többet megtudni.

Luc És Marie testvéri próbálkozásai szintén feldobták a könyv romantikus részeit.
Nem mintha azzal gond lenne,de az simán,túl átlagos lett volna.
Kellett bele a plusz humor és plusz szereplők.

Tetszett Jane beilleszkedése,zrikálása a jéghokis csapatba.Szívesen olvastam volna még azokat a részeket.

Érdekelt volna még továbbá az írói,sportújságírói munka is,jobban bele mehetett volna az író ezekbe a dolgokba,mert csak felületesen kaptunk belőle részeket.

Amivel nem voltam elégedett,az a befejezése, túl egyszerűre sikerült.Semmi bonyodalom,semmi feszültség.
Túl gyorsan lett lezárva a történet.



A könyv fülszövege:
A kissé önbizalom-hiányos Jane Alcott a nagyvárosi szinglik táborát gyarapítja. Kissé belefáradt már a vakrandikba az olyan férfiakkal, akik heverőt tartanak a furgonjuk hátuljában. Jane kettős életet él: nappal a belevaló Seattle Chinooks hokicsapatáról, elsősorban hírhedt kapusukról, Luc Martineau-ról tudósít, éjszaka ír: álnéven Cicamaca botrányos kalandjait szövi és indítja be minden férfiolvasó fantáziáját. Amióta az eszét tudja, Luc megszállottan dolgozik a sikerért. Még csak az kéne, hogy egy éles nyelvű, tenyérbe mászó újságírónő vájkálni kezdjen a múltjában és feldúlja az életét! De amint a szürke kis nő lecseréli fekete ruháit egy lélegzetelállító vörös estélyire, Luc rájön, hogy Jane-ben több rejlik, mint az első látásra gondolta. Lehet, hogy itt az ideje kockáztatni. Lehet, hogy itt az ideje, hogy kiderüljön...

A könyvet köszönöm az Athenaeum kiadónak!

Athenaeum kiadó:
http://kiadok.lira.hu/kiado/athenaeum/
saját,Recenzió
10/8
259 oldal

2011. október 24., hétfő

Farkas Péter:Johanna


Farkas Péter:Johanna

Az író nagyon jól ír.Tetszenek a szépen megfogalmazott körmondatai.
Viszont amiről ír az borzalmas,sőt brutális.
Végig feszélyezett a könyv hangulata és a naturista ábrázolás,legyen szó Johanna őrültségéről,tetteiről vagy a szülésről,halálról,bebalzsamozásról.
Valószínűleg Johanna nem volt őrült,nem igazak a róla szóló pletykák,hanem az udvar érdeke kívánta így.
Viszont ha mégis őrült volt,akkor a vallásos buzgóságnak,a szeretetlenségnek,kiábrándultságnak,bezártságnak
köszönhető hogy megőrült.
A könyv vége egyfajta megváltás a szereplőnek,viszont egy fájdalmas,ijesztő,borzalmas megváltás.
Nem került hozzám közel a főszereplőnk,hanem sajnáltam és vártam a szörnyű véget vagy a megkönnyebbülését.Vártam hogy jól fog végződni a könyv,bár a baljóslatúság végig kísérte a történetet.
Némelyik részt nem tudtam hová tenni.Johanna képzelgései lettek volna?
Nem értettem a bolyongását is férje holtestével.Miért volt ez fontos?Egyfajta vallási dolog lett volna tőle?Vagy nem tudta elfogadni férje halálát?

A könyv gyorsan olvasható.Kevés betekintést enged az udvari világba.

A borítója szerintem nagyon szép lett,illik a könyv sötét hangulatához.

Johannáról egy kis cikk:http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=8660

És egy részlet,hogy hangulatát ti is érezzétek:
http://www.olvassbele.hu/index.php/koenyvreszletek/3799-farkas-peter-johanna-reszlet

A történetről:
Őrült Johanna spanyol királynő a fiatalon meghalt férjét nem engedte eltemettetni. Hétszáznyolcvanhat napon keresztül bolyongott a holttestet rejtő koporsóval. Ezután negyvenhat évig élt toronyfogságban, ahová saját gyermekei záratták. Farkas Péter regényét az ő alakja ihlette.

A könyvet köszönöm a Magvető kiadónak!

Magvető kiadó:http://kiadok.lira.hu/kiado/magveto/
10/9
120 oldal

2011. október 19., szerda

John Jakes:Észak és Dél


John Jakes:Észak és Dél

Jó kis vaskos könyv,kicsit ijesztő is a mérete.
Viszont bele vágtam,mert a filmet nagyon szerettem.

Sajnos azt kell hogy mondjam a film jobb volt.
A szereplőket nem tudtam megkedvelni,nem túl szerethetők,nem kerültek hozzám közel.

A történet is jó.
Tele van szerelemmel,ármánnyal,nehézségekkel.
Néhol érdekfeszítő részekkel megspékelve.
Néhol viszont szörnyen száraz és unalmas.
A történelmi Észak és Dél elszakadásáról is szól.
Ahhoz képest hogy szeretem a történelmi jellegű könyveket,itt nem volt valami érdekes.

El-el kalandoztam az olvasása közben,nehezen tartottam a figyelmemet a történeten.
Igaz ennek számos más oka is van(fáradság,kevés alvás,sok új és érdekesebb teendő).

A könyvnek van még két további része is,amit csalódottan konstatáltam,hiszen olyan kurtán-furcsán lett vége ennek a történetnek.
Nem tudom hogy el fogom-e olvasni őket,bár némelyik szereplő további sorsa érdekelne.

A rabszolgás részek felháborítottak ,mennyire kegyetlenek voltak velük,mennyire nem emberként kezelték őket.
Billy és Brett sorsa az ami érdekelne a szerelmi szálak közül és érdekelne még Orry meg Madeleine sorsa is hogy alakul.
De a sok szerelmi szál sem tudta számomra érdekessé,letehetetlenné tenni a könyvet.Talán túl sok is volt benne a szerelem,kicsit erőltetett így.

A borítója a film egy részlete,kedvenc filmszínészemmel,amiért piros pont jár.

A történetről:
Amerika meghasonlott önmagával: pusztító polgárháború készül. A kétfelé szakadt országban két család azonban a barátság rögös útjára lép. Az északi Hazardok egy skót szökevény leszármazottjai, ma dúsgazdag vasgyárosok, iparkodó vállalkozók és nyughatatlan újítók: ők a modern világ bajnokai.
A déli Mainek hugenotta arisztokratákig vezetik vissza családfájukat. Ültetvényesek – rabszolgák egész hada robotol, hogy fényűző és romantikus életet élhessenek. De hiába minden dicső szabadságharcos hagyományuk és lovagias erényük, világuk felett ítéletet mondott az idő.
E két család két fia a hadseregben halálos veszedelmek, feledhetetlen csíny- és széptevések közepette életre szóló barátságot köt, hogy aztán Mainek és Hazardok a szerelem és a gyűlölet, a gyilkos indulat és a rideg számítás, a barátság és az üzlet gyakran tekervényes szálaival fonják egybe sorsukat.
Amíg a közelgő testvérháború próbára nem tesz mindent…

könyvtári
10/6
965 oldal
A történetről:

2011. október 11., kedd

Csúszás




Elnézést,de nem tudom mikor jutok ide írni és olvasni.
Megszületett kis családunk legifjabb molyos tagja. Igazi kis angyalka,nagyon jó baba,de most minden időmet ő köti le egyenlőre.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék