2013. január 14., hétfő

Aimee Agresti : Megbűvölve



Azt hittem már elátkoztak, hiszen az idei év nem igazán hozott jó olvasnivalókat eddig, csupán egy volt, ami talán tetszett.

De most ez a könyv jól lefoglalt.
Na, nem is a súlyával csak, hanem maga a történet is érdekes volt.
Bár bevallom berezeltem az oldalak számától, de olyan gyorsan haladtam vele hogy fel sem tűnt hogy vége van.

Naná hogy megint egy jó kis misztikus könyv.
A történet meglepett, mert még hasonlóra sem számítottam.
Több soron is meglepett, mindig kaptam valami pluszt, amire rácsodálkozhattam.
Az író lassan adagolja az apró morzsákat, így jót nyomozhatunk mi is.

 A világ tetszett, amit létrehozott az író. Bár lenne még mit kidolgozni rajta.

A nyelvezettel volt némi gondom néha.
Tinik az igaz, de a sok hű-zés és a szleng használat néha nekem sok volt.
De ez csak egyéni érzékenység szerintem.

Eléggé bő folyású a szöveg, szépen körül keríti a történetet.
Tetszenek a leírásai. Bár van, akit zavarhat a sok párbeszéd és körítés.
Én élveztem.

Tetszett a humor is, pont megfelelően adagolva, nem túl sokra sikeredve.
A szerelmi szál kicsit gyengécske, de mivel sorozat első része, gyanítom hogy bővebben ki lesz fejtve.
A baj, ha én a rossz fiúnak szurkoltam, pedig már az elején sejtettem hogy ő nem tartozik a jó oldalhoz?

Ha már rosszak.
nem voltak túl félelmetesek.
Így az ifjúság könyvek közé be lehet sorolni szerintem.

Főszereplőnk egy igazi kis kedves, magányos királylány, de sokat fejlődik a könyv során.
Többi szereplőről annyit, hogy semmi egyedi nincs bennük.
A szomszéd srác is lehetett volna Dante. Bár szerintem ez is volt a lényeg.
Hogy akár te is lehettél volna Haven.

Volt benne pár apró hiányosság és baki, de én nagylelkűen átlépek e fölött.
Nekem akkor is tetszett.
Szerettem a sötét, nehéz, várakozással teli hangulatát. 

Viszont a vége csalódás volt.
Hiányzott az igazi harc, a fájdalmas szenvedés, az érzések, mint a diadal, öröm, szomorúság, aggódás…és olyan gyorsan és egyszerűen lett lezárva.

Ahogy befejeztem a könyvet, sőt már a vége felé ez jutott eszembe a könyv mondanivalójáról:
A tökéletességnek ára van!
Te megfizetnéd? Bármibe is kerüljön?

Hogy miért kérdezem? Mert a könyvnek nagyjából ez a mondanivalója röviden, a rossz és a jó harca mellett.
Sajnos a mai rohanó világunkba mindenki szép, okos, híres és tökéletes akar lenni.
Megéri annak lenni?
Aki mindezt megkapja, biztos, hogy boldog teljesen? Mit ad fel cserébe ezekért vajon?

Ahogy olvastam a kritikákat, eléggé hullámzó a könyv megítélése.
Szerintem ne higgy nekik.
Olvasd el és megtudod, téged mennyire bűvöl el.(vagy meg).

A könyvet köszönöm az Egmont kiadónak!

történet:10/7
helyszín:10/9
szereplők,karakterek megformázása,hitelességük:10/7
érzelmek, romantika:10/7
a könyv hangulata:10/9
a történet párbeszédei,tájleírás,metaforák,nyelvezete:10/7
misztikum: 10/8
a borító :10/8
fülszöveg:10/8

Egmont kiadó: http://www.egmont.hu/home.php
520 oldal
saját, recenzió
Fordította: Márton Andrea

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék