Kinsella könyvei mindig olyan könnyedek és viccesek. Szóval most pont erre vágytam.
Nagyon örültem, mikor megtudtam, hogy új kötete fog megjelenni! Rögtön el is nyerte a tetszésem a borítója és belseje is egyben. Méltó fojtatása a már eddig megjelenteknek.
Kétféleképpen lehet elolvasni ezt a könyvet.
Vagy társdalom szatírakén, viccesen véve, jót szórakozva vagy pedig véresen komolyan, magunkra véve, megbántódva, néha sírva. Hogy te melyik csapatba tartozol, az csak rajtad múlik.
Szingli lét és a válás utáni egyedüllét sajnos népbetegség. Még senki sem találta meg rá a gyógymódot.
Szomorú dolog, amiben a társadalomnak, magának az életnek és a főszereplőnek is ugyan olyan szerepe van. De némi humorral, túl lehet lépni rajta és talán gyógyírt hoz rá a következő év. De megalkudni nem szabad. Szerintem.
A könyv ezt a tárgykört taglalja érzékletesen, már-már karikírozva.
Bevallom én inkább az első pont alapján olvastam.
A könyv ilyen szempontból bravúros és vicces. Könnyed és találó. Ráadásul szörnyen humoros.
Volt, hogy a csuklás határán egyensúlyoztam a nevetéstől.
Az alaptörténet Lottie körül forog, aki egy hebrencs, még gyerekként gondolkodó nőszemély. Elég nehezen kedveltem meg, inkább sajnáltam szegényt. Túl én központú volt ahhoz, hogy szeretni lehessen. Csak magára gondolt és a nagy álma teljesülésére bármi áron. Ez ártott a karakterének sokat.
Aztán az ő nővére, Fliss epizódjaiba is bepillantást nyerhettünk. Bevallom, őt fényévekkel jobban szerettem.
Kedvelhetőbb, még ha agyament nő is, akit kínos dolgok érnek néha. Érettebb, céltudatosabb, de azért talpig szív, elvált feleség.
A férfi szereplők nagyon kevesek voltak, a női szereplőkhöz képest.
Nem azért, mert messze jártak a Szívkirály típustól, hanem azért, mert nagyon kevés részt kaptak a történetben.
Inkább csak az alátámasztói, a szükséges muszáj részei a könyvnek. Nem az a gondom velük, hogy az ő szemszögükből nem olvashattuk az egyes fejezeteket. Sőt, az sem a bajom, hogy nem elég karakteresek és kicsit sablonosak.
Inkább azt rónám fel az írónőnek, hogy karikatúrák lettek, akik változtak egy megadott séma szerint ugyan, de átbillentek az ellenkezőjébe. Ráadásul az ő gondolataikat, mozgatórugóikat keresve a sötétben tapogatózhatunk.
Egyenrangúak lehettek volna a női főszereplőkkel.
De hát ez egy csajos könyv, a pasiknak elbűvölőnek vagy taszítónak kell lenni és kész.
Ezt az egy hibát fedeztem fel csak a könyvben. Ez is csak az én szemszögemben hibás talán.
De lássuk a többit.
A humor szintén főszereplő. Kellően viccesek a párbeszédek és a szituációk is.
Tetszettek a leírások és a nyelvezet is kellően üde, friss.
A történet változatos, van benne pár varga betű rendesen, bár sok helyen számíthattunk nagyjából a végkifejletre vagy az adott csavarra. De ez nem gond.
Nem hiszem, hogy egy ilyen könyvnek elgondolkodtatónak kellene lennie mindenképpen. De ezt a kritériumot is teljesítette.Egyes témákon el kellett gondolkodnom. Például érdekes, hogy kinek, mi okoz boldogságot, vagy mikortól érzed úgy, hogy tényleg szerelmes vagy-e.
De habkönnyű, gyorsan emészthető, olvasható könyv, sok oldalba csomagolva. Kellemesen kikapcsolt és felderített.
Senkit se rettentsen el a majd 600 oldalával mert pillekönnyű könyv, ami szívmelengető és igazán humoros.
Köszönöm a könyvet a Libri kiadónak!
Fülszöveg:
Lottie nagyon számít rá, hogy barátja az esti randevújuk során, London egyik legmenőbb éttermében végre megkéri a kezét. Ám amikor kiderül, hogy lánykérésről szó sincs, teljesen összeomlik. Épp ekkor bukkan fel egykori szerelme, Ben, aki emlékezteti hajdani egyezségükre, miszerint harmincéves korukban, ha még mindketten szinglik, összeházasodnak. Lottie kapva kap a kínálkozó alkalmon: irány egyenesen az oltár elé, aztán jöhetnek a mézeshetek Ikonos szigetén, Görögországban, ahol annak idején megismerkedtek.
A családot és a barátokat letaglózza a hír. Lottie nővére szerint a húga sok hajmeresztő dolgot követett már el életében, azonban ez lesz az eddigi legnagyobb baklövése. A fiú kollégája pedig meg van győződve arról, hogy Ben az elkapkodott házassággal egy életre tönkreteszi a karrierjét. Hogy megakadályozzák az elhamarkodott esküvőt, kifőznek egy ravasz és bonyolult tervet. Titokban az ifjú pár nyomába erednek, akik még nem is sejtik, milyen elképesztő kalandok várnak rájuk a mézeshetek alatt.
Idézet:
"Tapasztalatom szerint a „házasság” szó úgy hat a párkapcsolatokra, akár egy enzim az életjelenségekre: a legkülönfélébb reakciókat váltja ki, jobbára a bomlasztó fajtából."
Kinek ajánlanám?
A könnyed, vicces olvasmányt kedvelőknek
Legjobb dolog a könyvben, amit a legjobbnak értékelek benne.
Humor, vicces helyzetek
Ami nagyon nem tetszett benne, kilógott a legjobban a könyvből.
-
526 oldal
saját, recenzió
Fordította: Béresi Csilla
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése