Az egyik legfontosabb állomás egy könyvnél

Egy könyv megírásától a megjelenésig rengeteg állomáson megy keresztül, függetlenül attól hogy magyar író készítette vagy más nyelvből fordítódott.

Így olvashattatok már nálam fordítóval, íróval, kiadóval, könyvtárossal, könyvesbolttal is interjút. Most viszont az egyik legfontosabb állomását járjuk körbe, a nyomdai részeket.

Ebben pedig segítségemre volt a Kódex Nyomda !

Nagyon szépen köszönöm, hogy vállalták e nemes feladatot, hogy megismertessék az olvasókkal a munkájukat.

A Kódex Nyomdát Pécsen találhatjátok meg.

Elérhetőségei:

Címünk: 7627 Pécs, Rigóder u. 29.

Tel./Fax: +36 72 213 999

E-mail: kodex@t-online.hu

Weblap: www.kodexnyomda.hu

- Már igen régi múltra tekint vissza a Kódex Nyomda. Hogy lehet fent maradni ilyen hosszú ideig? Fontos a változatos, mindenre kiterjedő nyomda, a fejlődés, a reklám?

Valóban, jogelődünket az 1983-ban alakult Kódex GMK-t is beszámítva közel 32 éve szolgáljuk a magánszemélyeket és a különféle közületeket. Szerencsére hagyományos reklámra nem kellett sokat költenünk, mert megrendelőink egymást informálták, hol érdemes könyveket, szakdolgozatot bekötni. Az egyre több kisnyomda miatt jelentős volt az a bérmunka, amelyet a fenti kisvállalkozásoknak végeztünk. Kezdetben (az akkor hatályos jogszabályok miatt) csak könyvkötészettel foglalkoztunk.  Az 1990-es évek elején kezdtük bővíteni tevékenységünket nyomdai tevékenységgel, majd bélyegzőkészítéssel, végül könyvkiadással.

Hogy lehet fennmaradni ilyen hosszú ideig? Egyrészt folyamatosan fejlesztettünk. Nemcsak az új technológiákat igyekeztünk minél előbb alkalmazni, hanem új gépeket szereztünk be, és gondoltunk a személyi feltételekre is. Már 1989-ben elkezdtünk foglalkozni tanulóképzéssel, könyvkötő szakmában. Jelenleg is 5 olyan könyvkötő alkalmazottunk van, aki nálunk tanulta a szakmát, olyan szinten, hogy az akkor még megrendezett országos szakma kiváló tanulója versenyen tanulóink rendszeresen az első három között végeztek.

- Mit tekintenek  a fő profiljuknak?

A fő profilt szinte egyformán jelenti a nyomdai tevékenység és a könyvkötészet.

A fejlesztéseknél arra törekedtünk, hogy lehetőleg minél több műveletet tudjunk elvégezni. Azon kevés kisnyomdák közé tartozunk, ahol jelen van a formakészítés, nyomtatás és a befejező műveleteket jelentő könyvkötészet. A tanulóképzést is kibővítettük, 2001-től már a kiadványszerkesztő szakmát is elsajátíthatják vállalkozásunknál. A formakészítést végző munkatársunk is nálunk volt szakmunkástanuló. Az alkalmazottaink egyébként – akik valamennyien szakmunkások – 15-25 éve dolgoznak vállalkozásunknál.

- Egy olvasó ember számára a könyv ilyen elkészülése nagyon ködös. Az író megírja, javítják, szerkesztik, tördelik, a kiadók munkatársai átnézik, majd önökhöz kerül. 

Amikor megkapják a kész kéziratot, milyen fontos állomásokon megy át egy könyv a megjelenésig önöknél?

A könyv elkészítése – a számítástechnika rendkívül gyors fejlődése miatt - jelentősen felgyorsult. A digitális technika térhódítása lehetővé teszi a kispéldányszámú kiadványok elkészítését, viszonylag kedvező áron. A kézirat klasszikus elnevezése, szerepe (hagyományosan a kézirat A/4-es lapokra gépelt szöveget  jelentett) is jelentősen megváltozott. Ma már szinte mindenki számítógépbe írt anyagokat ad le a nyomdának, igen gyakran már tördelt formában.

- Van beleszólásuk, hogy mely mód megy a legjobban a könyvhöz? Mely betűtípust, méretet ajánlják vagy egy az egyben a kiadók határozzák meg?

 A betűtípus kiválasztásában a legfőbb szempont a jó olvashatóság. Vannak klasszikusan bevált betűtípusok, ezeket szoktuk ajánlani a különféle „érdekes” fontok helyett. Természetesen, ha szükséges elvégezzük a szokásos tervezési, szerkesztési műveleteket is, ami magában foglalja a könyv alakjának, tipográfiájának, kötési módjának (margóviszonyok, betűtípus, betűméretek, címek mérete, elhelyezése, oldalszámozás stb) nagyon alapos megtervezését. Minden esetben figyelembe vesszük a szerző elképzeléseit és nem utolsósorban anyagi lehetőségeit, amely a legtöbb esetben meghatározó a könyv elkészítésében.

- Melyik kiadást kedvelik jobban az emberek? A kemény vagy a puha borítóst? És a ragasztást vagy az ellenkezőjét? Önök melyik kiadási módot kedvelik a legjobban?Melyikkel van a legtöbb munka?

30-40 évvel ezelőtt a könyvek döntő többsége keménytáblás, cérnafűzött kivitelben készült. A ragasztókötött könyvek elsősorban az olcsóbb kivitelük miatt terjedtek el. A klasszikus könyvek minden esetben keménytáblás cérnafűzött kivitelben, igényes tipográfiával készülnek. Természetesen – mint ennek a szép szakmának régi művelői – mi is előnyben részesítjük a keménytáblás könyveket, amellyel jóval több munka van mint a ragasztókötöttel.

- Hány betűtípusból, méretből lehet választani?Melyek a legkedveltebbek?

A betűtípusokból rengeteg van, számukat nem lehet meghatározni. Mi elsősorban a hagyományos nyomdai betűket utánzó, vagy azzal megegyező fontokat kedveljük, a teljesség igénye nélkül csak néhányat sorolok fel: times, garamond, ariel, book antikva, futura, tahoma, century, avalon.

- Van olyan könyv, amely megjelenésére, elkészítésére a legbüszkébbek?

Egyik legsikeresebb, talán legszebb munkánk, amelyre nagyon büszkék vagyunk az 2012 márciusában megjelent Magyarország történelmi szakácskönyve, amelyben válogatást közlünk a legjobb magyar háziasszonyok receptjeiből (amelyek kizárólag Nagy Magyarország területéről származnak), híres emberek és dédanyáink kedvenceiből, sorra vesszük a királyi étkeket, és nem feledkezünk meg a magyar vendéglősökről, szakácsokról, stb. Az A/4-es 236 oldalas  a receptek mellett sok ritka fotóval. illusztrációval keménytáblás, cérnafűzött kivitelben készült.

                                         (Az interjú alatt bővebben a könyvről)

- Ha a könyvben előfordul kisebb nyomdai hiba, ilyenkor a nyomda gépei tévednek vagy miért lehetséges? Emberi mulasztás? Hiszen ez egy nagy figyelmet követelő, nem könnyű munka. Utólag javítható egy-egy elrontott oldal?

A könyvben előforduló szöveghibák elsősorban abból adódnak – hogy anyagi okok miatt - a nyomdák nem alkalmaznak korrektort, előfordul, hogy a kiadók sem. Az egyéb nyomdai hibák (üres oldal, rossz sorrend egy része kisebb-nagyobb mértékben javítható. Ennek költsége az elkövetett hibától függ. Például, ha egyik oldalon hibás a szöveg, attól függ a javítás módja és költsége, hogy a hibát mikor veszik észre. A már bekötött könyv esetében sokkal nehezebb és költségesebb, mintha még a bekötés előtt derül ki a hiba, amikor a könyvek még íves alakban vannak. Persze a legtöbb esetben – példányszámtól függően - jelentős kárról beszélhetünk.

- Használnak kézi nyomdai gépet is, amihez kétkezi munka is fontos vagy teljesen gépiesített, modern már az eszköztáruk?

Automata gépsoron csak nagy példányszámú könyvek készülnek, jellemzően nagy nyomdákban. Sok olyan munkafázis van, ahol ugyan valamilyen speciális gépet használunk, de a kézi munka még mindig meghatározó.

- Vállalják a tönkrement könyvek javítását is. Érdemes manapság megjavíttatni a könyveket az új vásárlása helyett? Van kereslet erre a profiljukra is?

Természetesen gyakorlott könyvkötőink révén foglalkozunk régi könyvek javításával, újrakötésével, de restaurálással nem. Miután ez elég munkaigényes folyamat – sok esetben az új könyv olcsóbb, mint a régi újrakötése – viszonylag kevesen tudják ezeket a munkadíjakat megfizetni, jóllehet a valódi költségeket nem tudjuk érvényesíteni. Elsősorban a ritkaságokat, ma már nem, vagy nehezen hozzáférhető könyveket szokták javíttatni, újraköttetni.

- A könyvet hogyan tároljuk, hogy megfelelően sokáig bírja a ragasztása, a borítója? mely dolgokat kerüljük el, ami a könyv romlásához vezethet?

A könyveket legjobb könyvespolcokon, állítva tárolni. Kerülni kell a közvetlen hőhatással járó helyeken való tárolást (radiátor mellett, vagy közvetlen napsütésnek kitett helyen)

- Mi a szépsége és nehézsége ennek a szakmának? Mivel lehetne a fiatalokat arra buzdítani, hogy pályaválasztásnál errefelé vegyék az irányt?

Önöknél eme szakma megtanulásai is lehetséges. Kinek ajánlják és milyen szakképesítés után a tanulást?

A könyvkötő szakmához jó kézügyesség, kreativitás, szépérzék kell. A könyvkötő szakma elsajátítása 2000-ig, az általános iskola elvégzése után hároméves képzés keretében történt, ezt 2000-től megváltoztatták EGYÉVES képzésre és elnevezték segédkönyvkötőnek.  Könyvkötőnek csak az tanulhatott aki érettségizett (érettségivel senki sem jelentkezett). Ebben az esetben kétéves volt a képzés. Ezekkel a lépésekkel sikerült szétverni a normális szakmunkásképzést (más szakmákban is megjelentek az egy- illetve kétéves, az alapszakmát különféle részszakmákra történő felbontással járó képzések, sok esetben érettségi nélkül!!!)

Néhány évvel ezelőtt ismét változott az oktatás egy- helyett kétéves lett a képzés és ismét könyvkötő lett az elnevezés. Most ismét változik az oktatás, újra hároméves lesz, de a közismereti tárgyak nagyon kis óraszámban kerülnek oktatásra.

Nagyon köszönöm a mindenre kiterjedő válaszokat. További sikeres munkát kívánok!

Könyvnyomtatás régen és most:

Szakál László: Magyarország történelmi szakácskönyve 

Dédanyáink receptjeivel, kortörténeti képekkel és írásokkal

"Az ételek elkészítése nagy és alapos tanulmányozást igényel és aki ínyestanilag remeket alkot, annak ez tudomány. A magyar konyha hamisítatlan és egyszerű. Dicsekedjünk vele, hogy a világon legjobban mi főzünk. 
Ebben a szakácskönyvben válogatunk a legjobb magyar háziasszonyok receptjeiből, híres emberek és dédanyáink kedvenceiből. Sorra vesszük a királyi étkeket és nem feledkezünk meg a magyar vendéglősökről, szakácsokról sem, akik nagyon sok kiváló ételkreációval jelentek meg, számos díjat és elismerést kaptak. Természetesen megemlékezünk NAGY MAGYARORSZÁGRÓL ÉS A FÁJÓ TRIANONRÓL IS." (a Kiadó)

Kódex kiadó

236 oldal

A nyomtatás feltalálója:

Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg, (Mainz, 1400. ? – 1468. február 3.)német ötvösmester, feltaláló. A mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, a szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója.

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Johannes_Gutenberg

További cikk a nyomtatásról itt:

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6nyvnyomtat%C3%A1s

pár szakszó a nyomtatásból:
könyvkötés, vágás, riccelés, perforálás, bígelés, fóliázás, stancolás, ofszet
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_nyomtat%C3%A1s_t%C3%B6rt%C3%A9nete