2015. október 31., szombat

Jane Rogers Jessie Lamb testamentuma




Egy újabb világvége teória. Kivédhetetlen és hihető.
Szó sincs robbanásról, pólus váltásról, természeti katasztrófáról, idegenekről, zombikról, önpusztításról...
Banális dolognak indul.

Te mit tennél,ha eljőne a vég?
Ha segíthetnél a világon?
Nem járnál többet autóval, repülővel?
Szétválogatnád szelektív a szemetet?
Nem vásárolgatnál felesleges dolgokat?
Oda adnád másnak, amit nem használsz már?
Vállalnál olyan dolgot, amit minden családtagod, barátod ellenez?
Akár a tested is feláldoznád az emberiség oltárán? Lennél félig holt inkubátor?

A világ összeomlik. A nők meghalnak, amint teherbe esnek. Egy betegség elemészti őket is és a magzatot is. Nem lesz új gyermek. Kiöregszik a nép. Totális káoszt hagyva önmaga után.
De a Csipkerózsika program talán megoldás. Fiatal lányok altatva, leszedálva kihordhatják a babákat, bár nem élik túl.
Halálos az élet legnagyobb csodája!




Jessie eddig a pontig teljesen átlagos tini. 
Tini gondok a szülőkkel, a barátságok és az iskolai gondjai, szerelmek...
Ám úgy dönt, nagyobb dolgot vesz a hátára gondnak. Az emberiség világának problémáját. 
Emlékiratban, visszaemlékezésben meséli mindezt el nekünk. 
(Ez eddig nem is tudatosodott bennem, csak most, hogy leírtam. Pedig totális döbbenet volt a végén.)
Mi vezetett el ideáig?
Mik segítették és mik hátráltatták döntésében. 
Nemes cél? Az!
De én mégsem tudtam megérteni. 
Öngyilkosság mindenféle banális indokra hivatkozva magasztosan.
Szívem szerint jól felpofoztam volna a kishölgyet.
Megértettem az indokait, de mégsem tartom helyesnek. Inkább menekülés az életből. Más indokot elfogadtam volna, de így pusztán csak álca. Egy jó kifogás. Menekülés.
Nem tudom azért éreztem-e ezt, mert az anyuka fejével gondolkodom vagy csupán eleve irritáltak Jassie indokai. 
Ráadásul erősen kétséges, hogy bevállalt volna bárki egy ilyet, ha nem befolyásolja az élet és a (vélt)kudarcai.
Jassie lelkivilága és a tinik élethelyzetei, gondolkodásmódja szépen, érzelmesen, kissé túlzón ábrázolt. A szülők kicsit démonizálva lettek és a felnőttek is, úgy egy az egyben.

Jassie valahogy nem került túl közel hozzám, pedig sokszor felnőttesebben viselkedett, mint a könyvbeli felnőttek. Talán koravénsége nem volt annyira szimpatikus. Vagy a könnyen befolyásolhatósága, némi önzősége. Pedig nagyon jellemző a mai ifjúságra mindez.

A szülők szemszögéből nézve a dolgokat sem értettem meg őket. Mindig olyan furán viselkedtek. Mintha ők lennének a kiskorúak és csak az erőszak maradt volna nekik eszköztárként. Néhol pedig annyira hidegek, elutasítóak voltak.

Kíváncsi lennék egy 16 éves nőci gondolataira a könyvvel kapcsolatban. Ő vajon mennyire másként látja a könyvet, mint én?

Jól meg van írva? Zseniálisan! 
Érdekelt. Borongtam rajta. Izgultam. Sok érzést megmozgatott. Meggondolkodtatott. Latolgattam, én mit tennék Jassie vagy a szülei helyében. Kicsit sarkított a történet. Erősen túlzónak éreztem több helyen is és kicsit sántított némi magyarázat vagy csak hiányzott. De ennek ellenére jó volt.

Jól megszerkesztett, könnyen olvasható könyv. Nagyon szép idézetek tarkítják. Nagy igazságok leledzenek benne.

A borítója pedig egyenesen csodálatos!

Köszönöm a könyvet a Book And Walknak!

Fülszöveg:
Asszonyok és lányok milliói halnak meg, amikor egy terhes nőket támadó vírus elszabadul, és az emberiség sorsa is kockán forog. Isten keze, vagy a tudósok hibája? Az emberi sötétség és pusztítás gyümölcse? 
Jessie Lamb egy hétköznapi kamaszlány különleges körülmények között: miközben világa összeomlik, idealizmusa és bátorsága arra sarkallja, hogy megtegye a szükséges, hősies lépést, és hozzájáruljon az emberiség megmentéséhez. Vajon Jessie valóban hős? Vagy, ahogy az apja tart tőle, könnyen befolyásolható csitri, aki fel sem fogja tettei következményét? 
A Jessie Lamb testamentuma a közeljövő, biológiai terrorizmus által visszavonhatatlanul megváltozott világát mutatja meg, és egy rendkívüli fiatal lány döntésének folyamatát, aki a gyermekkorból kilépve azért küzd, hogy az élete – és talán a halála – értelmet nyerjen. 
A Jessie Lamb testamentuma 2012-ben elnyerte az Arthur C. Clarke-díjat és jelölték a Man Booker-díjra.


Idézet:
Igenis van jogunk megválasztani a saját sorsunkat. És ez soha nem olyan nehéz, mint amilyennek képzeljük.

Ad Astra
324 oldal
saját, recenzió






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék