A könyvet hatalmas nagy érdeklődés övezte.
Sokan várták a magyar nyelvű fordítását. Nem is értettem, mire ez a nagy
felhajtás. Ám hamar megvilágosodtam. Számtalan könyve jelent meg az írónőnek
eddig világszerte, csak nálunk nem. Míg végre a Twister Media kiadó elhozta
számunkra. Elsőnek a gyönyörű borítója volt, ami megfogott, és ez miatt került
az érdeklődésem középpontjába. Egy szépséges, ám nem szokványos, ideállnak nem
mondható hölgy látható rajta. Nem a klasszikus szépség, de mégis gyönyörű. Ezután
rögtön elbűvölt a belbecs is. Egy olyan könyv, ami jól esik a szívnek, a
léleknek. A nyelvezete pedig szemet gyönyörködtető, szívet reptető egy
könyvmolynak.
Kifejező, érzésekben gazdag mondatok. Egy
igazi érzelmi bomba. Romantikázás, abból is a jó fajta. Barátság, ami sírig tart. Összetartás.
Kétségek. Érzelmi sokk. Tragédiák sora. Egyszóval minden, ami a valós életben
is jelen van.
Ez az a könyv, ami nyomot hagy majd
benned!
Azt mondhatom, rég esett ilyen jól egy
történet. Maradandó lesz. Emlékezni
fogok hosszú időkig a cselekményre, a szereplőkre, a sok szeretetre, a
fájdalmas dolgokra és a mérhetetlenül sok optimizmusra, az életigenlésre, ami
helyet kapott benne. Meg akarok tartani az emlékeimben a szépségesen megírt,
meghatározó mondatokat. A könyv háromnegyedét ki tudnám tenni
idézetnek, napi jó tanácsnak, hogy ne lehessen feledni.
Adva van két ember.
Egy fiú, a siker kapujában, aki vágyik
valamire, csak nem tudja még igazán, mire. Megvan neki minden, mi fontos lehet.
Hírnév, ismertség, szépség, barátok, kedvező jövő. Ám nem találja a helyét.
Egy átlagos lány, aki szerelemre vágyik.
Pont erre a fiúra vágyik.
Valószínűtlen, hogy egy átlagos lány és
egy híres, a lányok körében népszerű fiú egymásra találjon? Csak a mesékben
vagy a hihetetlen romantikus történetekben lehet ez igaz? Talán néha a véletlen
vagy a sors közbe szól, közelebb sodorja őket egymáshoz, eltávolítja, majd
megint egymás útjába ejti…
Fern Taylor egy olyan csajszi, akivel
könnyű azonosulni, szeretni. Bájos, szerethető,
gondos, mindenkivel foglalkozó, pozitív jellem, tele humorral és belső
szépséggel. Olyan jellem, akit mindenki szívesen barátjává fogadna. Az első
perctől a szívembe zártam. Nem nyafogott, hisztizett akkor sem, mikor lett
volna rá miértje. Talán túl kedves és naiv is. Sebezhető. Tele lelki
gátlásokkal, amit belül hordoz, mint ahogy a vonzerejét is..
Bailey a barát, pártfogó, rokon, támogató
személye Fern számára. Rokonok, de jóval többek annál. Ő a harmadik főszereplő,
akinek szintén fontos szerep jut a történetben. Ő is olyan karakter, akit
könnyű megkedvelni és elviselni apró furcsaságai és betegsége ellenére. Fontos
dolgokat mutat meg Fernnek és nekünk, olvasónak is az életről, az elfogadásról,
az életszeretetről, barátságról.
És jöjjön Ambrose a hős, akit nem
felejthetek el bemutatni. Ő a szíve, lelke a történetnek. Kettősség van a
karakterében. A kifelé „népszerű vagyok és jóképű, sztárbirkózó”-t mutató,
kicsit lekezelő ember és a belül tipródó, sebektől teli férfi, aki nem találja
az életben, a jövőben önmagát.
Ők hárman, és a keretet adó közeli
barátok, rokonok adják a sava-borsát, a történet magját. Az ő élethelyzetükről,
konfliktusaikról, tipródásaikról, boldogságukról szól a könyv. Rengeteg,
érdekes témát feldolgozva, ami érdekelheti a mai ifjúságot. Ami mai, és kell
róla beszélni. Mindenképpen át kell érezni és élni, megtapasztalni. Hihető és
olyan, mintha a te iskoládban, a szomszéd lánnyal történne meg mindez. Amy ezekhez a témákhoz érzékenyen nyúl,
finoman interpretálja őket, hihetővé formálja, meghatódást, sírást vagy örömet
és nevetést kicsikarva belőlünk. A nyelvezetről írtam már, mennyire
elvarázsolt. De nem tudom megint nem megemlíteni. Nagyon szerettem a hangulatok
váltakozását, az érzelmek hullámzását, a nyelvezet érzékenységét, a párbeszédek
ironikusságát, a viccek elementáris erejét, a romantika és az egymás iránti
vágyak izzását.
Már egy jó ideje a könyvről beszélek, de
nem tudom igazán átadni minden pozitív oldalát. Nem tudom szavakba önteni,
mennyire jó kis könyv. Csak remélni merem, hogy kedvet kaptok hozzá.. Nehéz
beszélni úgy róla, hogy nem árulok el semmi lényegest a történetről. Pedig
nagyon nem szeretnék. Megtapasztalni kell és átérezni, hogy igazán bűvöletbe
ejtsen. A gondolatok, a stílus és a szereplők mind külön-külön megérdemlik az
olvasást. Valamiért mindenki szeretni fogja ezt a könyvet, higgyétek el.
Az a történet, amit minden, még
emocionálisan nem érett emberpalántának a kezébe nyomnék, kötelező
olvasmányként. A depressziós, megkeseredett személyek kezébe is elhelyezném. A
férfiaknak is ugyan úgy ajánlom, mert így talán kicsit belelátnának a fiatal
lányok lelkébe, tetteiknek hátterébe. Nőknek szintén ajánlom olvasmányként,
mert ilyen egy igazi barátság és ilyen egy szép, harmonikus, jól működő
szerelem, ami belülről jön és épít, nem rombol.
A könyvet köszönöm a Twister Media kiadónak és a Kildarának!
Fülszöveg:
Ambrose Young nagyon szép volt – olyan szép, mint a romantikus regények borítóin látható férfiak. Ezt Fern Taylor is tudta, hiszen tizenhárom éves kora óta falta ezeket a könyveket. És mivel Ambrose Young ennyire szép volt, Fernnek meg sem fordult a fejében, hogy valaha is övé lehet a férfi… egészen addig, amíg Ambrose Young már nem volt szép többé.
Az Arctalan szerelem egy kisváros története, ahonnan öt fiatalember indul el a háborúba, de közülük csak egy tér vissza. Az Arctalan szerelem a gyász története: a közös gyászé, az egyéni gyászé, a szépség, az élet és az önazonosság elvesztése fölötti gyászé. Az Arctalan szerelem egy lány szerelmének a története, amit egy megtört fiú iránt érez, és egy sebesült harcosé, akit ez az érzés egy hétköznapi lányhoz fűz. Az Arctalan szerelem a vigasztaló barátság története, a rendkívüli hősiességé, és egy olyan, modern A szépség és a szörnyeteg-mese, amely megmutatja, hogy mindannyiunkban megtalálható egy kicsi a szépségből, és egy kicsi a szörnyetegből is.
Twister Media kiadó
368 oldal
Fordította: Marczali Ferenc
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése